Anyu tagja volt az AKIOSZ-nak, az Amatőr Költők és Írók Országos Szövetségének. Örömmel olvasgatta újságjukat, s amikor beteg lett és tudtuk, hogy nincs már esély a gyógyulásra, megkért, hogy egy költőtársa versét olvastassam el a temetésén. Bár mindent megbeszéltünk, de a temetésről hallani sem akartam. Aztán eljött annak is az ideje és a TV mellé kikészítve megtaláltam az újságot, bekeretezve benne a verset.
Vers
2008.04.26. 13:17 tumtum
Szólj hozzá!
Címkék: vers búcsú vandulek
A bejegyzés trackback címe:
https://tarstalanul.blog.hu/api/trackback/id/tr27443048
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.