Napokig gondolkoztam, beírjam-e ide a tapasztalatomat, vagy sem, mert attól félek, ismerőseim is elolvashatják és mit gondolnak rólam, de aztán úgy döntöttem, nem titkolózom. Aki elítél vagy kiröhög, lelke rajta. Azzal kezdeném, hogy 55 fölött már nehéz társat találni, mert a neten keresgélő férfiak, legalábbis akikkel én találkoztam, virtuálisan vagy személyesen, csak dugni akarnak. Ezért örültem neki, amikor a twoo-n összeakadtam egy velem egykorú, közelben, egy órányira lakó tanáremberrel. A jellemzésében leírtak nagyon szimpatikusak voltak, megnéztem a fotóit is, de nem írtam neki, vártam, ő jelentkezzen. Ez meg is történt, néhány mondatos csetelés után megadta az összes elérhetőségét, szkájpoltunk pár napot, aztán lesz, ami lesz, útra keltem. Sokan mondják, miért én mentem, hát azért, mert 1. szeretek utazni, 2. inkább én megyek, mint hogy egy idegent engedjek be a lakásomba. Közvetlensége meglepett, a buszmegállótól hazafelé összefutottunk a régi barátnőjével, menyasszonyával, Máriával és mint kedvesét mutatott be neki, akkor még semmi sem volt köztünk, kicsit csodálkoztam, de úgy gondoltam, komolyan gondolja kettőnk dolgát, s talán kicsit még büszke is voltam rá. Ami megijesztett, hogy véletlenül a biciklisávon andalogtunk, ez szintén első közös utunkon történt és egy elbambult biciklis majdnem elütött minket, utolsó pillanatban rántotta el a kormányt és elesett. Én próbáltam oldani a helyzetet, hisz tudtam, mindannyian figyelmetlenek voltunk, Zoltán azonban agresszíven kiabált az emberrel, aki inkább el is ment a helyszínről. Utána még nekem kellett őt, páromat csillapítani. Ez a hirtelen harag, agresszivitás aztán sorozatosan előfordult, kis dolgok miatt is, félreértette a szavaimat, nem az történt, amit ő akart... De tettleg sosem bántott, csak dühöngött, a másik szobában mondta a magáét, vagdosta az ajtót, a kezét a falba vagy az asztalra, elég ijesztő volt.
Hazaérve enyhe sokk hatásként ért a lakás rendetlensége. Látszott, megpróbált egy alkalmi takarítónővel összepakoltatni, de ez nem annyira sikerült. Később is azzal kellett kezdenem az ottlétemet, hogy elmosogattam, ágyat húztam, másnap bepakoltam a mosógépet, porszívóztam volna, ha jó lett volna a gép, így inkább papucsot húztam a mezítlábaskodás helyett. Ebből is hatalmas vita lett, az ő részéről, én inkább szokásommal ellentétben visszafogtam magam, amikor egyik alkalommal, miután előtte való délután azt mondta, elmegy mosogatni, másnap megérkeztem és ott volt a heti mocskos edény, a mosogatóban, amiben nem volt víz, mert a WC miatt el kellett zárni a főcsapot, szóval a koszos edényekbe, edények közé beleverve a hamu és amikor szóvá tettem, hogy takarítónőt keresett-e, zokon vette. Azt mondta, akkor inkább hívjon egy takarítónőt és azt dugja meg? Akkor kellett volna eljönnöm.
Kicsit csapongok, bocsi, nem vagyok képes időrendbe rakva felépíteni a mondanivalómat, talán elnézitek. Elmeséltette velem életem történetét, kiemelve belőle a számára legfontosabbakat, mármint kivel mikor hányszor és milyen volt, szóval a szexuális életemet, vagy a szex hiányát boncolgatva, cserébe nekem is végig kellett hallgatni kapcsolatait és szakításait, ahol persze mindig az aktuális nő volt a hibás. Megismertem családját, beleértve régvolt feleségét és annak mostani párját, szó szerint, mert összefutottunk az üzletben, egyedül legutóbbi szerelmét, Ilikét nem, vagyis én sokat hallottam róla, ő énrólam semmit. Valszeg még mindig őt szereti, csak nem kellett a szintén pedagógus nőnek és ez frusztrálta? Nem tudom.
A szex az jó volt, eleinte, aztán már sok is volt. Nekem. Szinte egész nap, hajnaltól késő estig készen állt, szó szerint. Azóta utánanéztem, lelki okai vannak annak, ha valaki nem tud elélvezni. Persze ez is miattam volt, mert nem voltam elég ügyes. Kissé naturisztikus részleteket írva: ő csak akkor élvezett, ha a párja leszopta, s szerette volna mindezt valami szabadtéren megtenni, mert az izgalom, ha látják, jó hatással lett volna rá, na erre én nem voltam hajlandó. Mármint a szabadtérre. A többire rávettem magam, picit túljátszva a dolgot, mert én szóval nem a szopástól élvezek el, de legyen neki szép napja, mindent megtettem, hogy neki is jó legyen, mert az igazság az, ő is megtett nekem mindent...
De a rendetlenség, a túl sok szexuális igény, az italozás, az állandó szopásról való előadások hallgatása, a látszólag ok nélküli dühkitörések ahhoz vezettek, hogy egy vasárnap reggel, amikor lement cigarettáért, gyorsan összepakoltam és elmenekültem. Szó szerint menekülésnek éreztem a dolgot. Mire utánam ért volna, elindult a busz, széttárt karját látva még megsajnáltam, de úgy éreztem, én ezt a kapcsolatot nem tudom hosszú távon elviselni.
Írogatott, majd egy mondata miatt adtam még magunknak egy esélyt. Azt írta, "szeretlek"! Következő hétvégén visszamentem. Semmit sem változott. Semmi nem volt jó. Lusta disznő (sic!) voltam, mert nem bírtam mellette térdepelni, hogy ő "aközben" tudja fogni a melleimet, lusta disznő voltam, mert este már ágyba akartam bújni, mert azt hittem, leszakad a hátam, szólongatott, hogy rossz a tartásom, húzzam ki magam, ne igyak colát, mert mérgező, ne egyek állandóan, mert fogynom kell, filmnézés közben szopogassam a farkát, mert az milyen jó és Mária is mindig azt csinálta, hallgassam végig, mit és miért ír netes ismerőseinek (kedveskedő dolgokat idegen nőknek), de ő is mindent szeretett volna tudni, amit a fészen beszélgetek. Befogadtunk egy aranyos cicát, az visszatartott a szakítástól, de aztán rájöttem, elegem van, én önálló nő vagyok, nem egy szopógép, vannak álmaim és vágyaim, amiket egy egyre többet ivó, valaha értékes, tanult ember mellett nem tudnék elérni, vannak barátaim, akiktől nem szeretnék elszigetelődni, s nem akarom, hogy valaki kisajátítson, s nem akarom, hogy dühöngő rohamai egyikében majd egyszer megüssön. Eljöttem. Zaklatott, a cicával csábítgatott volna vissza és az ártatlan jószág megölésével fenyegetett, mire letiltottam. És ez, a fenyegetés tette véglegessé elhatározásomat, hogy mégegy, harmadik esélyt már nem adok neki. Most megint egyedül vagyok, de nyugodtan, egyelőre nincsenek szexuális igényeim, vagyis nem is gondolok a szexre, élvezem azt, hogy nem parancsol senki. Ennyi volt a közel 2 hónapig tartó kapcsolatom története.
