Holnap június 1. Jó esetben nemsokára fizetés, pici könnyebbség, de én most eléggé szarban vagyok. Nem is tudok igazán a szerelmi vagy inkább szexuális életemmel törődni, mert az anyagiak megőrjítenek. Ez egy nagyon nehéz hónap lesz. Mivel jó esetben nem ismertek, ezért írhatok erről is, munkahelyemen megpróbálom tartani a számat. Szóval van még tartozásom, kifizetetlen közüzemi számlák, abból a távhő jócskán elmaradva és eléggé kiköltekezett AMEX hitelkártyám és ebben a hónapban lejáró zacim. Meggondolatlan vagyok, meg volt egy céges ingyenes út, de azért elég sok járulékos kiadással járt, meg még nyögöm ugye a maszek évekkel ezelőtti fogcsináltatásomat, a kényszer bankváltással járó előző bankomnál rendezett, új bankomnál törlesztett folyószámla hitelemet.
Vagyis kapok 155 000 körüli fizetést. Ebből ki kell fizetnem:
19435 Ft 03. havi fűtést, 4642 Ft vízdíjat, 3603 Ft áramot, 1809 Ft gázt, 4900 Ft TV és net számlát, 17000 Ft utolsó törlesztőrészletet kollégámnak, 23278 Ft hitelt a bankomnak, 26000 Ft költséget a zacinak, nyakláncom továbbra is bennmarad, és jelenleg fennálló 53994 Ft-ot a hitelkártyámra. Ehhez jön még a folyószámla hitelem költsége, ami szerencsére nem túl sok, mert bár 100ezer mínuszban vagyok, de a hiteles napok száma csekély, mert az AMEX kártyát csak 28-án kell utalni. De ígértem keresztlányomnak szülinapjára 5000 Ft-ot, ezért nem veszem meg inkább magamnak a buszbérletet, s elmaradok a közös költséggel. Megpróbálok 13-ig minimálisan költekezni, hogy a hitelkártyám összege ne nagyon növekedjen, s utána a kaját már a következő havi fizetésem terhére vásárolhatom. S még a rokonokhoz is szerettem volna menni pár napra Budapestre. :(
Jövő hónap látszólag, de csak látszólag könnyebb lesz. Megőrülök!!
S emellett úgy mennék, utaznék valahová. Ez van! Majd nyerek a lottón. Vagy sem. Hát igen, annak is van költsége, heti 3 szelvénnyel játszom.
Pünkösd. Igaz, még csak szombat. Terveztem egy egy napos szilvásváradi utat, de összeszámoltam, mennyi készpénz van otthon, azt, hogy elég van-e a bankszámlámon, meg se merem most nézni. Úgyhogy maradok, boltba se mentem, van mit enni, colám is van, mert anélkül nem bírom, sütni is tudok, ha édesség hiányom van. Nagyon ügyesnek kell lennem, 15. után majd megkérem valamelyik ismerősömet, ha vásárolni megy, hadd fizessek én a hitelkártyámmal, a készpénz meg megy a bankszámlámra, muszáj ügyeskedni. Kedvesemnek nem szeretném részletezni, hogy állok, mert csak azt kapnám, gyagya vagyok és most valahol igaza is van, kollégám meg csak azt mondogatja, hogy végre törlesztettem nála a hitelemet, hogy ha ennyit meg tudok spórolni ezután, amit neki megadtam, akkor simán félre is tudok tenni, de könyörgöm, először nullázni kell a tartozásomat, s csak utána tudok félretenni. Senki sem ért meg, mindenki azt hiszi, milyen könnyű. Hát igen, nem tudok gazdálkodni. De egyáltalán nem könnyű. Nagyon egyedül vagyok, s most kétségbeesetten keresnék valakit, aki szeretni tudna, s akit én is tudnék, de nem találok. Valahogy át kell vészelnem ezt az egy hónapot. Ma utolsó alkalom, utána csak 2 hét múlva, hogy kedvesem eljöhet, ha ma sem jön, akkor ennek a kapcsolatnak 2 év után szerintem vége. Látom, érzem, már nem nyújtjuk, nyújthatjuk egymásnak azt, amit a másik szeretne, s a kielégítésen kívül nem sok közös van már bennünk, de még ez a rövid összebújás okozta emberi érzés is nagyon hiányozna most, ha végleg eltűnne az életemből.De kinek kell egy állandóan depis, feszült vénasszony!!!! Hová lett belőlem a tűz, a vidámság, a könnyedség? Csak remélem, még vissza tudom csempészni az életembe a régi énemet. Bár a régi is ilyen volt, legalább magamat ne áltassam!. Na mindegy, ez van.
Nem jött. Azt mondta, ő most nem szeretne jönni, de menjek én. Én nem megyek, nem akarom, hogy a felesége ott találjon. Szó szót követett, szokás szerint nem értett meg, és szokás szerint én vagyok az önző. Lehet. Hisztis és önző vagyok. De szeretetéhes és úgy érzem, én vagyok az, akivel nem törődnek és én vagyok az, aki adja saját magát és nem kapja meg azt, amit szeretne. A szeretetet. Úgyhogy vége ennek a kapcsolatnak is. Egész nap bőgtem, aztán ittam egy kis Becherovkát, megint sírtam, aztán hajat mostam, lezuhanyoztam, fogat mostam, talán ez hozzátartozott a lelki tisztuláshoz és egy picit megnyugodtam. Érdekes dolog azért, hogy a múltkor kínomban anyuhoz fordultam segítségért, sírva, mert máshoz nem volt és abban biztos vagyok, hogy ő még mindig szeret és már régen éreztem, hogy törődne velem, de most arra gondolok, lehet pont ez a szakítás a segítség. Hisz ez egy zsákutca volt az életemben, nem akartam kedvesem házasságát feldúlni, ő sem akarta a feleségét otthagyni, mindenképpen én kerültem volna ki vesztesen, így meg hátha akad valaki, akire végre felnézhetek és aki szintén felnéz rám és szerethetjük egymást, nem csak szexelhetünk egymással. Ha ezt anyunak köszönhetem, akkor biztos van kiút és biztos jön még valami jó az életemben.
