... egy xanax-ért. Már átnéztem minden fellelhető helyet, fiókot, hátha találok legalább egy fél szemet, de sehol semmi. Már egy órája elmentem aludni, de nem tudok. Legszívesebben bemennék a munkahelyemre, reggelre csak rámjönne az álmosság! Zúg a fejem, ha leoltom a villanyt, mert aludni szeretnék. Kavarognak benne a gondolatok, a hó eleje egyébként is zűrös, de most különösen. Minden egyszerre kell, számlák, szerződések, kimutatások, utóbbi 6 évre visszamenőleg, havi bontásban, különböző szempontok szerint, egyéb ntéznivalók, mind határidős és minden egyszerre. A délután elmegy, elhessegetem a munka gondolatát, de este előjön, mint a rémképek. Holnap kérek az ismerősömtől pár szem tablettát, hogy éjszaka tudjak aludni. Pár nap, aztán elmúlik. Jó volt az ünnepek között itthon, de annyi mindennel elmarad az ember. Közben eszembe jutott egyik kollégám, aki jópárszor felbosszantott már, na azt ki is töröltem, amit írni akartam róla. Mindegy. Valaki azt mondta, ilyenkor igyak egy pohár langyos tejet, az megnyugtat. Akkor meg azért nem tudnék aludni, mert szaladgálhatnék ki....
Tudjátok mi segített? Fogtam a műszőrme barikámat, amit egyszer húsvétra kaptam anyutól, magamhoz öleltem, mint a gyerekek a játékukat és pár perc alatt elaludtam. Na, ugyan ezt hogy elemezné ki egy pszichológus?!
