....asztalos végez. Olyan jól kigondoltam, holnap kényelmesen megreggelizem, hónapok óta először nem kell semmihez igazodnom, elmegyek a turiba, erre hív az asztalos, hogy jöhet holnap 10-kor az ablakkeretemet festeni? Most mit mondjak? Felborul a menetrendem, büdös lesz a festéktől a lakásban és még fizetnem is kell érte. Nincs igazság! ;(
Még a nyáron 1 ablakot rendbehozatok, többre nem futja, jövőre meg a többi. Villanyszerelés, festés, néhány új bútor, műszaki cikk még véletlenül se, most már csak egy kis pénzt kéne nyerni. Mert hiába keresek, de nem nagyon találok.
Egy hét eltelt, kész lett az ablakom. Nagyon szép lett, na nem olyan, mintha új lenne, mert ugye szarból nem lehet várat csinálni, de jól néz ki. Most már nem bánom, hogy elmaradt a teljes ablakcserém. Az rengeteg pénz, meg kőművesmunka, kezdetnek ez épp elég. Kedvet kaptam a felújításhoz, lehet, hogy még az idén lefestem a radiátoraimat. Csak anyagilag jönnék már helyre. Sok pénz elmegy kajára, édességet el kéne hagyni, ma reggel 16 egész valamennyi volt a cukrom, mondjuk, én tudom, hogy miért, de ez nem vigasz. Most szakértői utasításra lustálkodhatom, ugyanis azt mondta az asztalos, 1 hétig még ne mossam le az ablakot. :)
Ki kéne menni megnézni, mennyi cseresznyét hagytak meg a kertben a cigányok, meg a hajléktalanok, de szörnyű messze a kert, meg már félek is egyedül, mert alig van kinn rendes ember a hegyen. A kertek gyomosak, a kertészek kihaltak, vagy feladták a tolvajokkal szembeni küzdelmet. A kisházakat feltörték, beköltöztek a hajléktalanok. Az én korábban csodálatos kertemet is felverte a gaz. Minden szerszámot elloptak, én már újat nem veszek. Anyák napján kimegyek az orgonáért, meg a gyöngyvirágért, júniusban megnézem, maradt-e pár szem cseresznye és meggy. S ennyi. Ha egyszer nyerek a lottón, veszek valahol egy kis nyaralót, szerelmem a Balaton (na meg Egyiptom, de oda azért nehezebb lenne havonta leugrani), s ha megélem, nyugdíjas koromban leköltözöm tavaszra. Egyszer régen segítettem valakinek egy panziót üzemeltetni, na akkor is azt az időszakot szerettem, amikor kevés volt, vagy egyáltalán nem volt vendég, s ki lehetett ülni a teraszra, hallgatni a madarakat, vagy átsétálni Fonyódra és a domb tetejéről nézni Badacsonyt. Hogy elszaladt az idő, ennek lassan már 15 éve. De azért nem csak szép emlékeim vannak ebből a korból, úgyhogy hagyjuk is.
Na útra kelek, irány a nem igazán szeretett Tesco, de egy nyereményjáték miatt most oda kell mennem. Hálistennek ez olcsó játék, mindössze 2 Babaszappant kell venni, jó lesz tombolának az ötyébe.
