Társtalanul

Csak próbálkozom, mert vannak dolgok, amiket nem mondhatok el senkinek, elmondom hát ....

Friss topikok

  • tumtum: Lelkifurdalásom van, Zoltán akkoriban tudhatta meg, hogy beteg, amikor felhívott, amit fent is írt... (2017.11.12. 20:52) Egészség
  • tumtum: Szeptemberben döbbenten vettem észre, hogy fészbuk oldala emlékoldallá alakult. Utánaérdeklődtem, ... (2017.11.12. 20:47) Ismerkedős oldal
  • lucius01: mindenkinek megvan a maga baja (2014.09.05. 13:04) 2014. augusztus
  • tumtum: Most, 2012. szeptemberében azon töröm a fejem, melyik cipőről írhattam? És fogalmam sincs. Szétnéz... (2012.09.02. 18:33) Pihentem
  • tumtum: Jó volt Debrecenben, csak az odautazás és az első vacsora volt szomorú. Aztán megtaláltam a lelki ... (2012.03.19. 18:09) 2012. március

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Linkblog

Bőrönd

2010.02.26. 18:34 tumtum

Már megint az emlékek. Ma megint eszembe jutott, hogy anyuék nem csak rövid időre mentek el, mint ahogy néha érzem, hanem végleg. Az utolsó napokban arról is beszélgettünk, mit és hogyan fogok csinálni egyedül. Nem minden valósult meg belőle. Akkor még nem volt netem, s arról beszéltem anyunak, hogy ne féljen, nem fogok unatkozni, majd nyelvet tanulok. Ez sajnos nem megy, mert mindig itt ragadok a laptop előtt. S hogy úgy fogok élni, mintha itt lenne. Hát ez csak részben igaz, mert szégyent nem hoztam (eddig) rájuk, de hogy cukorbeteg nem lennék, ha élne, az biztos. S milyen érdekes, ezt már többször leírtam, hogy halála előtt pár nappal azt mondta, nyugodtan utazzam repülőn. Na, ez megvalósult.:)

Ma érkezett haza Ózdra a nagy Kappa táskám Mexikóból. Úgyhogy most már bármikor mehetünk akárhová. Ez az akadály elhárult.

Eszembe jutott az első bőröndünk, fekete pakundekli, piros szegéllyel. Teleragasztva levonóval, mindenhol vettünk rá egyet-kettőt, nagyon tetszett. Másodikos lehettem, amikor apu elintézte, hogy elmehessek 2 hétre Szilvásváradra, a gyereküdülőbe. Ahogy később mesélte, elég nehéz dolga volt, mert sok volt a jelentkező. Ezzel a bőrönddel mentem, máig emlékszem a beleragasztott papírra, hogy láz esetén germicid kúp nem adható, mert attól begörcsölök. Kétszer volt ugyanis lázgörcsöm gyerekkoromban, mint utóbb kiderült, a mandulámtól. De akkor még nem tudtuk. Na szóval, a nyaralás felénél, hétvégén látogatás volt, én haza akartam jönni, bőgtem mint a szopós malac. Már össze voltam pakolva, ha akkor otthagynak, akkor elindulok gyalog haza. Elhoztak. Gondoljatok bele, apu hozott a biciklin lévő gyerekülésen, anyu kormányán meg ott himbálózott a bőrönd. Sokáig emlegettük. Aztán kaptunk egy igazi bőr csodát, valamikor a 1920-1930-as években gyárthatták, jó erős volt, azzal jártunk nyaralni. Még megvan, ha rászánom magam, megkérdem az ózdi színjátszókat, nem kell-e nekik. Kidobni sajnálom. Közben volt néhány felejthető műbőr utazótáska, fémvázas hátizsák, de azt hiszem, most már maradok ennél a húzogatósnál. Csak minél többször tudjam használni.:)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarstalanul.blog.hu/api/trackback/id/tr791792905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása