Itt ülök a szobában, közel 30 fok, a levegő meg sem mozdul. Lassan már nincs mit levenni. Tudom, hogy reggel be kellene csukni az ablakot és behúzni a függönyt, de az ablakbecsukás nálam nem működik, nem akarok még meg is fulladni a zárt szobában. Holnap jó lenne korán kelni és kimenni a temetőbe, már lelkifurdalásom van, hogy egy hónapja nem jártam kinn, de ha korán nem megy, később nem tudok. Bár a boltba el tudtam menni. Vettem egy nagyon szép, kétfokos létrát, háromféle sárga színben. Így legalább elérem a szekrénysor felső polcát is.:)
Közben nézem az Onedin családot. Olyan érdekes, amikor először láttam, a szereplők idősek voltak. Most ahogy nézem, mind fiatalabbak. Hiába, múlik az idő, bár engem most nem zavar. Nem érzem ötvennek magam, bár szívesen dicsekszem vele.
Egyik rokonomék most utaztak el Bulgáriába, két hétre. Vonattal mentek, képtelen lennék 24 órát vonatozni, amikor repülővel pár óra alatt oda lehet érni. Bár nagynéném mondta, ő sem ülne repülőre, unokája Korfura ment és milyen szörnyű volt a le-és felszállás, mesélte. Erre mondtam neki, erről én is hallottam és direkt azért szeretnék egyszer odarepülni.:))
Jól fel kell húzni a hegy miatt!!! Tetszik.
Vajon repülünk valahová az idén???
Közben az jutott eszembe, nem lehet, hogy azért nem működött rendesen a tapipadom, mert a melegtől nyirkos volt a kezem? Most hűvösebb van és most rendesen műxik.
