Szóval K. felajánlotta, hogy ha találok valakit, nem áll az utamba, mert nem tartja tisztességes dolognak, hogy a nagy leterheltsége miatt hetekig még nem találkozhatunk és esetleg én így elveszítek valakit, akivel közben találkozhatnék. S ezt értettem félre. Megbeszéltük. Én is felajánlottam neki ezt a lehetőséget, ha talál valakit, azt mondta, ő már talált, engem. Remélem hamarosan túl lesz a pénzes dolgain és szabad lesz. Komoly tervei vannak, tiszteletben tartva az én kérésemet, hogy a lakásom és a munkám szent. Jaj, nem pletykálok el már mindent, majd alakul.
Istenem, most írt Gábor, nincs-e kedvem pénteken elmenni hozzá Makóra, sétálnánk egy picit... Már napok óta érzem rajta, hogy akar valamit. Fél éve hogy örültem volna a hívásának, de most mondtam, hogy most én mondom, hogy nem szabad felszakítani a sebeket, szeretem, mint embert, de nem akarok megint beleszeretni, mert az fájdalmas lenne és most nyugodt vagyok. Pedig esküszöm, szívesen elmennék, de nem szabad. Még ott van a szívemben, mint emlék, s lassan már csak mint szép emlék, a rosszakat igyekszem elfelejteni, de nekem már a jövőre kell gondolnom, arra, hogy szeressenek és én is tudjak szeretni és ez valószínűleg K-val lesz majd, ha végre lesz ideje elszabadulni a munkától.
Szombat van. Na és hol vagyok? Természetesen Makón. Csak baráti alapon, tehát semmi szex, de baromi jó, sétálunk, főzőcskézünk, délután megyünk a kalandparkba, mert drótkötélen akarok átcsúszni a Maros fölött. Tegnap rengeteget zabáltunk, utána aludtunk egy jót, olyan nyugis itt, imádom Makót, s tulajdonképpen Gáborral is szeretek lenni, de beleszeretni nem akarok. Mert bonyodalmas lenne megint az életem. De nélküle is rossz lenne. Bigámista akarok lenni!!! Na jó, ez vicc volt.
Hétfő este, Adele-t hallgatom, szenzációs ez a nő, gyönyörű érett hangja van. Nagyon jól sikerült ez a hétvége, nem panaszkodhatom, elégedett vagyok a mostani életemmel, van egy klassz barátom, ahol feltöltődhetem, csak szerelmesnek nem szabad lennem, van valaki, akivel még nem találkoztam, de akit még az sem bánt, hogy Gáborral töltöttem a hétvégét... S persze van munkám. S naná, hogy lebuktam a munkahelyemen, hogy hol voltam, kolléganőm lánya rögtön kiszúrta a fészbukon a feltöltött képeket. Ennyit a titkolózásról. :)
Ma megint lebukás, hajnalban itt volt T., utána elvitt dolgozni, persze, amikor szálltam ki a kocsiból, meglátott 2 kollégám. Aztán vigyorogva szóvá tették, hogy jó kocsiból láttak kiszállni. Esküszöm, fogalmam sincs, milyen autóval volt. Tulajdonképpen nem zavar a lebukás, nem tartozom senkinek felelősséggel, mondhatni, élvezem is a dolgot. Csak hát ez a kapcsolat nem az igazi, csak szex és én többre vágyom. A Gáborral való meghittség és a T-vel való szex egyvelegét szeretném egy emberrel élvezni. Ez lehetne K, de már rég nem szkájpoltam vele és már hosszú az az idő ahhoz, hogy az érzéseim megmaradjanak az irányában. Itt a hosszú hétvége, valamit már léphetne, úgy érzem, fog is, ha nem, akkor már nem sok esélyt adok ennek a kapcsolatnak. Üzleti ügyek ide, üzleti ügyek oda, nem lehet senki sem ennyire munkamániás.
Hosszú hétvége. Most semmi programom nem volt, úgyhogy főztem, meg sütöttem. Kicsit rossz lett a hangulatom, találkoztam szombaton a piacon egy ismerősömmel, vele volt Veszprémből a barátnője is, aranyos fiatal nő. S eszembe jutott K. Pont K., akivel még sosem találkoztam, de akivel hiszem, hogy ha összejövünk, szép lesz az életem. Legalábbis erről ábrándozom. Már nagyon szeretnék vele találkozni. S nem bánnám, ha már elmúlna ez a zűrzavar, ami most körülöttem van, egy valakit szeretnék, aki a barátom, a szeretőm, a társam, a szerelmem lenne egy személyben. Picit félek attól, hogy K. sokkal idősebb, mint én, s ha együtt lennénk, szeretném, ha még sok időnk lenne együtt. Dehát a minőség a fontos, nem a mennyiség, s ha együtt leszünk, igyekszünk majd kihasználni minden időt, együtt. Ha... Na, az van, amitől nagyon féltem. Szerelmes lettem.
Lassan vége a hónapnak, kifáradtam, elmegyek picit Zsóryra pihenni. Egyedül.
