Hát nem szép dolog, ha az ember a saját fészkébe sz@rik. Még akkor is, ha korábban már kirepült ebből a fészekből. Különösen, ha nem reptették, hanem ő maga szánta el magát a szerintem mélyrepülésre. Bár ő tudja, fel- vagy leszállt. Exkollégám, aki már korábban is bebizonyította, hogy nem azok közé tartozik, akit hosszabb távon elbírnék viselni, ma megint felhúzott. Nyaralni voltam, s bár nálunk gördülékenyen ment a munka, a velünk kapcsolatban álló helynél volt egy kis kavarodás. Nem probléma, utólag is helyrehozható, de amit én kaptam ezért az exkollégától, azt nem szívesen tenném ki az ablakba. Tegyétek rendbe, írta, "adtam hozzá puskát, elég komoly feladat az is, úgy látom. :-("
Kikértem magamnak, a puskát, ami egyébként sem jött át a levéllel, írtam, tartsa meg, meg megkértem, szálljon le a magas lóról. Ez elég nehéz lesz neki, mert már odaragadt a fenekéhez, olyan régóta ül rajta. Én is nehéz természet vagyok, de ő, jaj annak, akivel egyszer összeköti az életét.
