Még jó, hogy nem kerestem anyu gyíkos kitűzőjét, mert idegeskedhettem volna, hol hagytam el. Pénteken rajtam volt, hazafelé beraktam a táskám egyik zsebébe, hogy le ne essen a blúzomról (keresztbe akasztva hordom a táskámat és féltem, hogy lerántom a fülével). De a kollégám kocsijában ülve benyúltam a mobilomért és kiránthattam. Az előbb telefonált kolléganőm, hogy véletlenül beült hátulra és megtalálta. Köszönet érte.
Azt hiszem, ma nem megyek sehová. Indok is van, nincs már mani, kedden lesz fizetés, meg ok is van, meg kellene pucolnom a nagyszobaablakot, meg fel akarom díszíteni a karácsonyfát. Aki olvas engem, az tudja, miért. Holnap kimegyek a temetőbe összeseperni a faleveleket, meg veszek azért valami apróságot, egy kis coca cola zero-t, tudom, hogy nekem nem használ, de a cukromnak legalább nem árt, nem úgy, mint a két csoki mikulás, amit este kapok majd magamtól.
Szoktam mondani a nagyfőnöknek, azért fontos, hogy elvigyen minket valahová nyaralni, mert akkor tudok mást is nyerni a képeimmel. :) Most sem mondtam hiába, egyik tunéziai képemmel nyertem is egy apróságot, Zwillinge manikürkészletet. Nehogy azt gondoljátok, hogy a témaválasztás vagy a kép minősége nyerte volna el egy zsűri tetszését, á dehogy, a kép az egyik lábfejemet ábrázolja, rátapadva a tengerparti finom fehér homok és ráírva egy szám, amit a photoshoppal varázsoltam oda. Ugyanis az volt a feladat, hogy olyan képeket kellett feltölteni, amin ez a szám szerepel. És sorsoltak. Sok mindent nyertem már, egyik, egy sokáig a gyár udvarán díszelgő, felborult fabudi telefonos képe még a Millenáris Parkban is látható volt a Zewa kiállításon, ezt kivételesen zsűri választotta, gondolom a témaválasztás és nem a kép minősége döntött mellettem, egy hatalmas doboz Zewa terméket kaptam érte. Egy szelestei nyereményúton készült képemmel 70 EFt körüli hordozható Sony dvd lejátszót nyertem, egyiptomi (tavalyi céges út) képeimmel mezőkövesdi wellness hétvégét. Kellemest a hasznossal. Szoktam írni, nem tudok, de imádok fotózni, szeretek utazni, imádok repülni, repülő, ejtőernyő már megvolt, a helikopter még hiányzik és állandóan a pályázatokat böngészem a neten, most is vagy 5-10 féle adventi játékon játszom, majd megírom, nyertem-e.
Nagy álmom az olyan helikopterezés, hogy kikötnek és a nyitott ajtón keresztül fényképezem, de szívesen fotóznék egy repülő pilótafülkéjéből is, de ezt sajnos biztos senki sem engedné meg, vagy legközelebb felviszem magammal a kamerát, ha ejtőernyővel huzatnak. Csak akkor lenne baj, ha véletlenül a vízbe landolnék. :( Hát nem megzakkantam 50 évesen? Van még egy nagy álmom, de valszeg partner hiányában ez csak álom marad. Imádnék táncolni, de nem tudok. Ritmusérzékem jó, de a bennem lévő gátlásosság miatt ez egyáltalán nem látszik. Nagyon szeretnék megtanulni táncolni, örök emlékem a gólyabáli keringő, ott is, amikor pihenésképpen a tánctanárral táncoltam. Isteni volt. Mármint a tánc. A tanár is jó volt. :)
Közben feldíszítettem a fát, megettem egy mikulást, nézek egy romantikus filmet Kevin Costnerrel, pontosabban nem vele nézem (sajnos), hanem ő szerepel benne. Holnap hajfestés, mert hétfőn színház és ilyen szakadt hajjal mégsem mehetek. Ezért nem mentem Pestre sem a színházba, pedig biztos jó lett volna, de pénzem sem volt, anélkül azért mégsem lehet. Na, mindegy.
Temető kimaradt, hajfestés megvolt. Szomszéd néni kétszer keresett, de látta, hogy filmet nézek, majd később feljön. Érdekesek ezek az öregek. Januárban kell beadnia az adatlapot az önkormányzathoz, meg az egészségbiztosítóhoz, de már most izgul, hogy töltsük ki. Nem nagy dolog, hamar megvan, csak nem tudom, mi a fenének már most megcsinálni. A múltkor mondtam neki, majd a két ünnep között, de már elfelejtette. Mint reggel én az interspar nyitvatartását. 7 órási busszal bementem, mert tejeskávét ittam volna, erre vasárnap 8-kor nyit. Kénytelen voltam tesco-zni.:(
