vagy majdnem mindent másképp csinálok mint a többiek. Szépen süt a nap, s eszembe jutott, meg kéne csinálni a karácsonyi nagytakarítást, vagy legalábbis megmosni az ablakot. Korhelylevest főzök, pedig nem is ittam.
Remélem a másik kis szövegecskémnél, előkelőbben posztomnál megértettétek a képet, ha nem, segítségképp csak annyi, szó szerint kell venni. Mint egy képrejtvényt. Már nehogy azt higyjétek, hogy, pedig dehogy. :) S ha tudnátok, milyen nehéz volt a madzagot, ami az üveget tartotta, kiretusálni!?
Ma éjszaka visszaköltözöm a kis szobámba, félév után. Vagy régebb óta? Már nem emlékszem. Régi szomszédasszonyom, amikor kiment pár hétre külföldre dolgozni, az idő alatt elég aktív társadalmi életet kezdtek élni a gyerekei. Amúgyis gyakori látogatóik száma megnőtt, éjszaka is szólt a zene, meg olyankor még a sima beszélgetés is áthallatszott a falon. Na, akkor költöztem át a nagyszobába. Itt csendes szomszédom van, egy agglegény. Közben Hangoséknak el kellett költözniük, az ő kiskutyájuk lakott nálam pár napot, de én maradtam továbbra is a nagyszobában. Nem lenne itt rossz, de én már évek óta nem ágyazgatok, s azért furcsa volt, ha nagy ritkán idetévedt valaki. Nehogy azt gondoljátok, hogy ilyen igénytelen vagyok, ha pénzem, meg energiám lenne, nem így nézne ki a lakásom, ahogy mostanában. De annyi nincs, amit már rá kéne költeni, hogy olyan legyen, amilyennek szeretném, meg azért már nem is igen van annyi időm hátra, hogy a befektetés megtérüljön. Ezért megalkuszom magammal és kisebb terveket szövögetek. Legelőször a fürdőszobámat raknám rendbe, ki a káddal, be egy zuhanyfülkével, mert gondolni kell arra is, ha öreg leszek. A múltkor is alig tudtam kiszállni, fáj a jobb vállam, s rámjött a röhögés, hogy mi lesz, ha benn szorulok. Aztán új villanyvezetéket huzatnék a falakba, mert már vagy 40 évesek. Az ablakok festetését már elkezdtem, majd az idén folytatom. A parketta marad olyan, amilyen, pár bútortól meg kéne szabadulni, s néhányat venni. De nem is látok olyan fotelt, amilyet szeretnék. Csak 1 kéne, akármennyiért, internetezős helynek. Karfával, fej és lábtartóval, állandóan böngészem a neten, de nem találok olyat, ami tetszene. Na, be is fejezem, igazából az lenne jó, ha nyernék valahol egy csomó pénzt, kiköltöznék addig a lakásból, kollégáimat megbíznám a felújítással, mert bennük megbízom, s ha már nyernék, ők sem járnának rosszul. Igazából szeretek én itt lakni, hisz minden bútorhoz, tárgyhoz emlék fűz, csak már unok mentegetőzni, ha tudom, vagy látom, hogy valaki rosszul van tőle, ha a falamra néz.
Mindjárt este 11 és már megint éhes vagyok. Hogy fogok én visszaszokni a rendes kerékvágásba? Jövő héten menni kell dolgozni, korán kéne lefeküdni, de teljesen hozzászoktam a késői fennmaradáshoz. Jó éjt!
Minden tiszteletem azoké az embereké, akik a Riadh Palms Hotelben a gránátalmát tisztították nekünk. Nekem csak egyet kellett kikaparni, de még a szemembe is került a léből, annyira fröcskölt szerteszét. Meggondolom, legközelebb vegyek-e, inkább elrepülök enni egy hatalmas adagot.
