Annyira készülnék valami jó repülős útra, de nem nagyon biztatók az előjelek. Részletekbe nem mennék bele. Csak körülírom és álcázom a dolgokat.
Szóval rejtjelezve: majdnem mindenkinek járna egy-másfél havi alma az idén. Még nem tudjuk, megkapjuk-e. Az az érzésem, hogy az lesz, felajánlhatjuk ezt az almát egy heti adag törökmézért cserébe. Én szívesen lemondanék az almáról, de van olyan vagy vannak olyanok, akik különböző okok miatt inkább az almát kérik. Őket is megértem, meg végülis ha almát kapok, azon én is tudok törökmézet venni, de én csak egyedül tudnám azt megenni. De én a törökmézet nagyobb társasággal szeretném elfogyasztani. Attól félek, hogy aki rábólinthat erre vagy arra a dologra, az begorombul, és egyiket sem kapjuk majd.
Most már rejtjelezés nélkül, mert csak az alma mibenléte titkos: Ha az idén nem repülünk el valahová, kénytelen leszek tavaszra szervezni magamnak valami jó kis tunéziai vagy egyiptomi utat. Az a baj, hogy partner híján vagy egyedül megyek, ami jelentősen megnöveli a költségeket, mert az egyágyas szobára pótdíjat kell fizetni, vagy kereshetek valaki fizetőképes útitársat, így az egyfőre eső költség csökken. De nincs kedvem valaki idegenhez vagy félidegenhez alkalmazkodnom. S mivel igencsak kiestem a gyakorlatból, semmi esély rá, hogy bepasizzak addig, méghozzá olyan mértékben, hogy el is utazzam vele valahová. Pedig az lenne az igazi. Kollégám szerint: Éhes disznó makkal álmodik. Ha ezt mondja, magamban mindig hozzáteszem: De nem a tieddel.
Nehéz az élet. Na mindegy, fő, hogy egészség legyen, s mivel az éppen nincs, a lényeg, hogy ne menj el orvoshoz, s addig nincs komolyabb bajod. :))
