Na ennek sem teszem ki többé magam! Egész nap éreztem a hatását, bár nem keseredtem el úgy, mint 1-2 évvel ezelőtt, amikor egy ilyen eset után arra vágytam, hogy embriópózban összehúzzam magam a bezárt lakásban. Ez egy furcsa hasonlat, de így tudnám a legjobban leírni, ilyenkor hogy érzem magam.
Szóval...áh, inkább le sem írom. De már jól vagyok...
Ma megvettem az akváriumot, átrendeztem a szobát, azt hittem, becsinálok, amikor leemeltem a TV-t a helyéről. Már visszatenni a helyére nem bírtam, szóltam a szomszéd fiúnak, pedig egyedül szerettem volna megoldani. Na mindegy, segített. Legalább tudom, ezután kivel tudok cipeltetni. :) Viszont előbb-utóbb vennem kell egy TV-állványt.
Tök jó volt az állatkereskedésben, van egy vadászgörényük, nagyon aranyos. Amíg másokat szolgáltak ki, én vigyáztam rá, felemeltem, ő meg nyalogatta a nyakamat. Megszagoltam, de nem volt büdös. Mármint nem a nyakam, hanem a görény. Egy picit görényszaga volt. :) Ez semmi ahhoz képest, amit néha a buszon érzek. Bele akart mászni a szatyromba, úgyhogy megkínáltam egy kis sajtos párizsival. Már a madárpókot is a tenyerembe vettem volna, de a fiú, mármint az eladó nem merte megfogni, dobozba szokta terelni, ha valaki vesz egyet. Megfogni én sem fognám, de a tenyerembe tehetnének.
Majd holnap feltöltöm az akváriumot és szombaton délután átteszem a halacskáimat. Ha apu látná, hogy tetszene neki, ő akart mindig akváriumot! Aztán az utolsó előtti szülinapjára kapott egyet tőlünk. Így maradtam botcsinálta akvarista. Na, még megnézem a JAG végét, aztán megyek aludni, nagyon fáradt vagyok.
Itt az akváriumom:
