Hogy micsoda türelem kell hozzám! Olyan hisztis vagyok, mint egy hülye tyúk. Siratom magamat, amikor nincs is rá semmi okom. G-nek óriási türelme van. Én már rég fenékbe billentettem volna magam, ő meg .... Szóval megyünk Gyulára. Nemsokára. Kell a kikapcsolódás, nem volt az véletlen, hogy a régi rendszerben 3 év múlva már nyugdíjba mehettem volna. Sok az idegesség, a kapkodás a melóhelyen és ez is megbosszulja magát. Megpróbálok normálisan viselkedni, felnőtt módjára, mint egy webnyereményes ismerősöm írta: "nőjj már föl!"
Köszönöm a türelmét mindenkinek! Neki is, a kollégámnak is, aki a hétvégén helyettem dolgozott és a rokonaimnak. Szent Isten, úgy csinálok, mintha legalább Oscar-díjat kaptam volna. :)
Azért szép az élet! Csak egészség legyen!!!
