Na nem az élettől, ezért kérettetik az ellenőrző telefonokat mellőzni, mert az utóbbi napokban néhány kolléga, barát és nem utolsó sorban rokon hívogatott, nyíltan vagy rejtve kérdezve, hogy vagyok. Gondolom, ha nem veszem fel, még az ajtót is rám törték vona. Na szóval csak ettől a blogtól búcsúzom, mert nem akarom már, hogy szétzilált lelkembe minden ismerős belelásson. Köszönöm, hogy itt voltatok velem, azért lehet, még visszajövök, ha mást nem, olvasgatni.