Még az a jó, hogy tudom, ilyenkor ideges vagyok, mert különben még jobban bosszankodnék. Ilyenkor, minden évben, eszembe jut, hogy mi a fenének kellett nagyapámat Farkaslyukba temetni, persze tudom, ki ragaszkodott hozzá, de nem akarom megbántani apu nővérét, de ő volt az. Ha akkor nem 11 éves vagyok, biztos kiálltam volna anyu mellett, aki azt mondta, ő gondozná a sírt, ha a gyári temetőben lenne. De nem, nem lehetett, voltak nagy ígéretek, aztán semmi. Bocs, unokanővérem, ha véletlenül olvasod, hisz neked sem élnek már a szüleid, nem akarom megbántani az emléküket, de ez minden évben előtör belőlem. Ráadásul ma, több mint egy órás gazolás után lekéstem a buszt és háromnegyed órát kellett gyalogolnom, mire beértem Ózdra. Közben a kölcsön kutyám itthon egyfolytában sírt és ugatott. Na, ez egy másik történet. Olyan fáradt voltam, mint egy dög, felhívtam a gazdiját, ha úgyis jön látogatni, nem jönne kettőkor, mert nem bírom levinni. Hát most nem, mert a gyerekek apai nagyanyjuknál vannak (nem tudom, ennek mi köze a kutyasétáltatáshoz), de ne vigyem most le, mert kibírja, majd 6-kor jön és ő leviszi. Persze nem vagyok állatkínzó, rövid pihenés után levittem, aztán este 7-kor megint, mert persze szart jönni. De az iwiw-en a társkereső oldal meglátogatására volt ideje, hála az új üzenőfalnak, tájékoztattak erről is, bár nem tudom, kinek mi köze hozzá, ki kit ismert meg. Ez is egy hülye újítás.
S közben még nekem van lelkifurdalásom, mert már fáraszt a kutyus és ezt szégyenlem, mert ő tehet a legkevésbé róla, hogy felelőtlen a gazdija. Lakásom romokban, a kis szobám titkos pisilőhellyé lépett elő, az összes plédem kutyaszagú, elszoktam én már az ilyenektől, dehát pont őrá nem haragudhatok. 13 éves öreg kutyus, aki mindig szeretett minket, de ennyire, hogy egy hétig nálam legyen, ennyire azért nem szeret. Minden autóra figyel, póráza persze nincs, frászt kapok, ki ne szaladjon valamelyik elé. Ne haragudj, kutyusom, azért szeretlek, csak ez most kijött belőlem. Remélem, ma nem kell éjfélkor is levinnem, mint tegnap.
Most is fekszik a rekamiémon, feje feltámasztva és figyeli a hangokat a folyosóról. Most fáraszt, de ha elviszik, akkor tudom, hiányozni fog, minden nap átszaladt hozzám egy kis nasira és simogatásra. Hát ez van, kicsit fáradt vagyok. Ja, azt még nem is írtam, hogy tegnap előtt egész nap itthon dolgoztam, hogy az elmaradt kurva jelentéseimet végre el tudjam küldeni. De ha nekem valamit is beszól nekemsemmisemtetszik kollégám, akkor belerúgok.
